A mai cikkünkben két ősellenség, az Üveg és a Műanyag szállnak ringbe, hogy egy mindent eldöntő szuperviadalon bizonyítsák, melyikük a kevésbé környezetszennyező.
Szoros küzdelem várható, a két fél már bemelegít, a szurkolók ujjonganak!
Induljon hát a harc, lássuk, ki a zöldebb!
Első menet
A bemelegítés után lassan egymásnak feszül a két ellenfél, amíg tart a belharc, bemutatjuk egy kicsit, mit érdemes tudni róluk.
Miből és hogyan készül az üveg?
A választ sokan talán csípőből tudják, homokból. Ennél azonban egy picit bonyolultabb az előállítása és egy kicsivel több az alapanyag is. Az üveggyártás alapvető nyersanyagai a homok, a szóda (mely beindítja az olvadást és formálhatóságot), esetlegesen üvegtörmelék vagy üveghulladék és a mészkő, mely végül szilárd anyaggá sűríti az olvadékot. Színezékként pedig oxidánsokat használnak az eljárás során. Így tehát mondhatjuk, hogy az üveg természetes alapú.
A gyártás során az alapanyag keveréket magas hőmérsékleten (1300-1500 fok körül) megolvasztják, az eközben keletkező gázokat eltávolítják, majd lehűtik a kapott anyagot. Közben pedig formázzák, nyújtják aszerint, milyen terméket készítenek belőle.
Jól látható, hogy a gyártás így a nyersanyagokon túl meglehetősen nagy energiafelhasználással jár a magas hőmérséklet miatt, illetve a hűtés során pedig vízfelhasználás szükséges. Bár ez utóbbi javarészt zárt rendszerben kering, így nem meghatározó az elfolyó víz mennyisége.
Hopp egy jobbhorog az üvegnek! Amíg kicsit magához tér, vizsgáljuk meg a másik versenyzőt!
Miből és hogyan készül az műanyag?
Ez már egy bonyolultabb kérdés, amire talán nem érkezne olyan gyorsan válasz senkitől.
A műanyagokat legnagyobb mennyiségben fosszilis energiahordozókból állítják elő, amik a kőolaj, a földgáz és a kőszén. Emellett egyre nő azoknak a műanyagoknak a mennyisége, melyet elhasznált műanyagok, vagy műanyagipari melléktermékek újrafelhasználásával nyernek.
A műanyagok szintetikus előállításakor kismolekulájú vegyületekből (monomer) kiindulva nagy molekulájú (makro molekulájú) vegyületet, ún. polimert alakítanak ki. A gyártás során, a megfelelő tulajdonságok elérése érdekében különböző adalékanyagokat adnak a műanyagokhoz.
A műanyagokat a feldolgozási technológiájuk alapján különböző csoportokba lehet osztani, ez az előállításukat is befolyásolja. A főbb nagy csoportok a hőre lágyuló, a hőre keményedő, illetve a rugalmas műanyagok. A háztartásban is használt, illetve közismert csomagolóanyagok többnyire az első csoport részei.
Vagyis a PET palack, amiből a vizet isszuk kőolajszármazék? Pontosan. A kőolaj egy természetes eredetű anyag, amely élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék. Viszont ez egy kimerülő energiaforrás.
Máris érkezik egy felütés a megtáltosodott ellenféltől, de a Műanyag résen volt, így nem talált be.
Magabiztosan táncol a páston, hiszen ő is természetes alapanyagú, mégis kisebb az energiafelhasználása az előállítás során.
Második menet
Egy kis pihenés után újabb menetben mérik össze magukat az ellenfelek, ezúttal a fizikai tulajdonságok kerülnek előtérbe.
Mit tudunk az üvegről?
Nagy a hőmérséklettűrése, ami miatt a konzervipar jól tudja hasznosítani. Helyben is vagyunk, bátorító morajlás hallatszik a nézőtérről.
Gőz, gáz és aromazáró tulajdonsággal rendelkezik. Az üveg újratölthető és újra feldolgozható. Előnytelen, hogy nehezen viseli a gyors hőmérsékletváltozást, ütésre érzékeny és nagy az anyagsűrűsége, ezért az üres csomagolóeszköz is nehéz.
Áttetszősége miatt jól látható a benne rejlő termék, de akár színezhető is.
Mit tudunk a műanyagról, mint csomagolóanyagról?
A tömege és a sűrűsége jellemzően kicsi. Formai kialakítása igen változatos lehet. Számos termékcsomagolásánál felhasználható, jelenleg Magyarországon az összes csomagolóanyag kb. 30% át a műanyag teszi ki.
Alapanyagukat tekintve lehetnek természetesek és szintetikusak. Például természetes alapú a viszkózfólia, szintetikus a polietilén.
A műanyagból készült csomagolóeszközök igen változatosak lehetnek. A felosztások szerint beszélhetünk hajlékony, félmerev és merevfalú csomagolóeszközről. Ebből az alapanyagból készítenek tasakokat, zacskókat, rekeszeket és ládákat is.
Magabiztos sorozás a Műanyagtól, az Üveg kicsit tántorog, de megrázta magát, folytatódik a harc!
Megnyerő ez a szuper Műanyag, hiszen nem törik, mint az üveg. A szurkolók ujjonganak! Úgy néz ki, a Műanyag áll nyerésre.
Összegezzük hát így a félidőben, mi történt eddig a viadalon!
Az első két menetben az Üveg némileg háttérbe szorult, bár szinte egyenlő a küzdelem. Lassan itt a mérkőzés vége, a félidőn már túlvagyunk.
Megtudtuk, hogy mindketten természetes alapanyagokból készülnek, bár az előállításuk során különböző az energiafelhasználás és a Műanyag sajnos (javarészt) kimerülő energiaforrásból származik. Kiderült az is, hogy mindketten jól és sokrétűen hasznosíthatók, de a Műanyag tulajdonságai kedvezőbbek, hiszen nem törékeny.
Az izgalom a tetőfokára hág, a szurkolótáborok is egymásnak feszülnek-bár ők csak szóban.
Lássuk, vajon melyikük bizonyul jobbnak ebben a menetben?
Harmadik menet
Fölcsendül a harangszó, elindul a csalogatás.
Mit tudunk az üveg egészségre gyakorolt hatásáról?
Nem lép kölcsönhatásba a beletöltött termékkel.
Szuper hír, sorozást kap a Műanyag! Erre nem volt felkészülve, kicsit elbízta magát az előző két menetben. Egy kis roggyantság után máris magához tér, folytatódik a küzdelem!
Mit tudunk a műanyag egészségre gyakorolt hatásáról?
Nemrégiben az East China Normal Egyetem kutatásából kiderült, hogy a tengeri só már nemcsak nátrium-kloridot és ásványi anyagokat tartalmaz, hanem mikroműanyag-részecskéket is. De igaz ez a mézre, sőt már a szálló porban is található műanyag.
Egy kilogramm tengeri sóban akár 600 mikroműanyag-részecske is lehet, így ha a napi ajánlott mennyiségű sófogyasztást tekintjük – 5 gramm -, akkor naponta három mikro méretű műanyag is a szervezetünkbe kerül. A Föld tengereinek és óceánjainak mintegy 98 százaléka szennyezett mikroműanyaggal, vagyis szinte nincs a vizeknek olyan kis területszakasza sem, ahonnan ha mintát vennénk, ne tartalmazna több-kevesebb mikroműanyag-részecskét.
Elégedetlen morajlás hallatszik a tömegből, a Műanyag kicsit meghátrál.
Megalapozott kutatások támasztják alá, hogy sok esetben a PET-ből idővel elkezdenek kioldódni a gyártás során lágyítószerként használt különböző ftalát-vegyületek. Ezek a szervezetbe kerülve a szaporítóképességet és a hormonrendszert károsíthatják, sőt némelyeket rákos megbetegedésekkel is összefüggésbe hoztak.
A ftalátok idő függvényében oldódnak ki a műanyagból, ám a folyamatot befolyásolhatja a hő és a savas közeg. Ráadásul minél kisebb a palack, annál nagyobb részecskék jutnak az italba, hiszen a fél literes kiszerelésnél a folyadék arányaiban nagyobb felületen érintkezik a műanyaggal. Ebből a szempontból az sem igazán számít, mikor bontjuk fel, a minőség viszont igen.
A palackokat műanyag granulátumból „fújják” ki, és mivel elvileg egyszer használatosak, sok gyártó költségei minimalizálása érdekében olcsó, rossz minőségű alapanyagot használ. Ezekből akár még nagyobb mennyiségű ftalát juthat szervezetünkbe.
Bumm egy hatalmas felütés, a Műanyag lassított felvételen zuhan a padlóra! A bíró már siet is, hogy rászámoljon, de végül a Műanyag megrázza magát és föláll.
A mindent eldöntő – Negyedik menet
Tele a küzdelem izgalmas fordulatokkal, az előző menet után már semmi sem biztos. Vajon ki lesz a győztes? Vagy lesz egyáltalán győztes? Várható-e KO?
A közönség is egyre tüzesebb, zajlik a szájkarate a nézőtéren.
Felcsendül a harangszó, hirtelen elcsendesedik a terem és mindenki a két ellenfélre figyel.
Ahhoz, hogy egy anyag környezetre gyakorolt hatását teljeskörűen megvizsgáljuk, mindenképpen figyelembe kell vennünk, mennyi idő alatt bomlik le a természetben.
Vagy a megfelelően gyűjtött hulladéknak köszönhetően újrahasznosítható-e.
Milyen az üveg újrahasznosíthatósága, mennyi idő alatt bomlik le?
Rossz hír: az Üveg emberi léptékben mérve gyakorlatilag sosem bomlik le (közel 2 millió év).
Mindemellett az üveg 100%-ban újrahasznosítható, ráadásul kisebb energia befektetéssel, mint ha újat gyártanánk. Ennek azonban a megfelelő szelektív gyűjtés a feltétele. Így a már egyszer legyártott üveg teljes mértékig visszakerülhet a körforgásba úgy, hogy nem használunk hozzá plusz adalékanyagokat vagy alapanyagot.
A másik lehetőség az újratöltés, azonban sajnos hazánkban az üveg visszagyűjtési rendszer nincsen igazán kiépítve, meglehetősen akadozó például a betétdíjas rendszer. Ugyan elsőre nagyon jól hangzik, hogy például a befőttes üvegeket visszagyűjtés után újra lehetne tölteni, azonban egy kicsit mélyebbre ásva könnyen belátható, hogy ez nem feltétlenül jó megoldás (akár a környezetre gyakorolt hatását, anyagi vonzatait vagy az energia felhasználást nézzük).
Azon túl, hogy például az országos visszagyűjtés meglehetősen nagy költséget róna a gyártókra a begyűjtést tekintve (,,központba” szállítás, ami ugye szintén nem túl környezetkímélő a fuvarozás miatt), az újratöltés feltételei is nagyon szigorúak. Így például megadott hőfokon és megadott tisztítószerekkel megfelelően kell kitisztítani őket, majd külön jelzéssel kell ellátni az üvegeket, hányadik újratöltésre kerül sor.
És természetesen ez egy véges folyamat, hiszen egy idő után a szállítás, újratöltés, ipari mosás során elöregedik az anyag és meggyengül az összetétele, ami például veszélyes következményekkel járhat bármilyen élelmiszeripari fölhasználásban.
Ezután pedig ugyanúgy a bedarálás és újrahasznosítás marad.
A befőttes üvegnek viszont az a nagyon szuper tulajdonsága, hogy otthoni körülmények közt is számos területen újrahasznosítható.
Erről korábban már írtunk is bejegyzést (itt tudod elolvasni), de természetesen a felhasználásnak csak a képzelet szab határt.
Milyen a műanyag újrahasznosíthatósága, mennyi idő alatt bomlik le?
A műanyagok lebomlási ideje 200-1000 év, ami emberi léptékben mérve nem igazán tér el az üvegtől.
Az újrahasznosítás tekintetében szintén fontos a szelektív gyűjtés, hiszen enélkül nem kerülhetnek vissza a körforgásba ezek az anyagok.
A műanyag gyártása és újrahasznosítása során is rengeteg káros melléktermék keletkezik, így már maga a folyamat sem túlzottan környezetbarát.
Az újrahasznosítás során színek szerint osztályozzák a műanyagokat, amiket különböző adalékanyagok hozzáadásával granulátummá alakítanak. Ezt használják tovább aszerint, mi a gyártani kívánt termék.
A műanyag a csomagolóiparban használt anyagok több, mint egynegyedét teszi ki, ezek egy része ráadásul egyutas, vagyis nem újrahasznosítható. Ezek a hulladékkezelés során égetőbe kerülnek.
Ha körülnézünk egy boltban, vagy akár csak a háztartásunkban, könnyen megfigyelhető, hogy szinte mindent becsomagolva vásárolunk meg és észre sem vesszük. A boltban kapott nejlonzacskó így csak a ,,jéghegy csúcsa”.
Az utóbbi időben pedig sok helyen találkozhatunk ,,lebomló” vagy komposztálható műanyagokkal (például szatyrokkal vagy pohár tetőkkel), bár egyelőre igen megosztó a vélemény róluk. Egyrészt nem bomlanak le teljesen (inkább csak kisebb darabokra esnek szét), másrészt elsősorban ipari komposztálóüzemekre tervezték őket, hiszen 60 fok körüli hőmérséklet szükséges ahhoz, hogy elinduljon a bomlásuk. Ez viszont egy új fajta szelektív gyűjtés során lenne csak igazán jól használható.
Bár kérdés, hogy jó-e nekünk az, ha lebomlanak és mikroműanyag formájában beépülnek a földbe, vizekbe, majd így a testünkbe…Nem hangzik túl jól.
Úgy tűnik a Műanyagnak nem sikerült az előző menet kiütése után teljesen magához térnie, hiszen az Üveg egy sorozás után újra meggyengíti és sarokba szorítja.
A bíró hirtelen leinti a mérkőzést, lejárt az utolsó menet kétperces ideje is!
A pontozóbírók összesúgnak, amíg tanakodnak a nyertesről a két ellenfél a kék és piros sarokba vonul, hogy kifújja magát.
A nézőtéren izgatott a hangulat, mindenki a saját kedvencét bíztatja.
Kemény küzdelemnek lehettünk tanúi, a két ellenfél szinte fej-fej mellett haladt a mérkőzés végéig.
Néhányan kicsit csalódottan kiabálnak a tömegben, hiszen a látványos technikai KO elmaradt, egyik fél sem került sok időre padlóra.
A bírák meghozták a döntést, a két ellenfél felsorakozik a szorító közepén.
Lendül az egyik kéz, megvan a győztes!
Ebben a harcban pontozás alapján az Üveg győzedelmeskedett, bár sokáig nem volt egyértelmű, melyikük kerül ki győztesnek!
Erős mérkőzés volt, de végül mindent mérlegelve megszületett a döntés.
Ahogy a mérkőzés során is kiderült, a ,,környezetbarát” fogalom igencsak sokrétű és talán nem is mondató ki egyértelműen egyik anyagra sem. Minden esetben fontos, hogy amikor egy anyag, vagy akár éppen egy csomagolóanyag környezetre gyakorolt hatásait nézzük, ne csak az előállítás vagy a lebomlás témakörét vegyük górcső alá.
Ennél sokkal összetettebb kérdések ezek.
A POLCZ szellemiségéhez nem csak az adalékmentes étel készítés, hanem a környezetbarát szemlélet is hozzátartozik, amit a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk megvalósítani.
Természetesen mi is tudjuk, hogy messze vagyunk még a tökéletestől, de ahogy ezt már korábban is megfogalmaztuk, apró és közös lépésekkel igyekszünk hozzájárulni egy fenntartható jövőhöz.
Mindemellett pedig folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amik jobbnak bizonyulnak a jelenlegieknél!
Felhasznált források:
glasimpex.hu
tankonyvtar.hu
tudasbazis.sulinet.hu
hazipatika.com
24.hu
hirado.hu
12 féle POLCZ étel online vásárlása
Gyakran ismételt kérdések a POLCZ ételekről
Hol tudom beszerezni a POLCZ ételeket?
