Zsani története

Anyuka vagy? Pici babád vagy már több gyereked is van? IR vagy más ok miatt diétázol? A családban van, aki  allergiás vagy érzékeny ételekre? Próbálod megtalálni az egyensúlyt a család, a háztartás, a munka és a magadra fordított idő között? 👨‍👩‍👧‍👦 🏡💻🛀↔⏰ Ha akár csak az egyik igaz rád, érdemes végig olvasnod új blog bejegyzésünket! Miért? Mert megismerheted Zsanit (a POLCZ-os csapat új szuper tagját), ráadásul az összes fenti kérdésre IGEN a válasza! 😶😯😲

Sziasztok, Zsani vagyok egy 3 és egy 13 éves leányzó anyukája és szerencsére egy imádnivaló férj felesége. Tudni kell rólunk, hogy szeretünk enni! De úgy igazán! Nagyon szeretjük a finom ízeket. Ráadásul olyan elvetemült család vagyunk, akik imádják a cukkinit, brokkolit, sóskát, spenótot és még a kelbimbót is! 🥒🥦🌱 Akkor miért alakult úgy, hogy volt, amikor egyszerre négy felé is főztem? 🥘🥣🍳🥗🤔😲

Tovább olvasom

A nehézségeim a második baba tervezésével kezdődtek. Gondos előrelátással, vagy csak női megérzésnek köszönhetően, meglátogattam egy új nőgyógyászt, aki a leleteim alapján PCOS-et állapított meg. Javasolta, hogy mindenképpen keressek fel egy endokrinológust és egy dietetikust. Fogalmam sem volt még akkor, hogy mit jelent a PCOS és az inzulinrezisztencia.

Egészségem érdekében száműztem az étrendemből minden cukrot és finomított szénhidrátot 🍭🍩❌, átalakítottam a legtöbb receptet és mindent a javaslatoknak megfelelően készítettem el. Szerencsére a családom is nagyon támogató volt, még édesanyáink is beszerezték az általam fogyasztható alapanyagokat!

A nagy lányom ekkor még az iskolában ebédelt.  A férjem itthonról vitte magával a meleg ételt, így még csak róla és magamról kellett gondoskodnom. Körülbelül fél évembe telt megszokni az új főzési rendszert, az alapanyagok pontos kimérését, a szénhidrátok megfelelő időben és mennyiségben történő fogyasztását.  Az új életmódomban csak a mozgás nem okozott problémát. Imádok sportolni és mikor mind az orvosom, mind a dietetikus ezt a témát feszegette, csak annyit válaszoltam, hogy köszönöm, jelenleg is heti 3-4 alkalommal táncolok, jógázok, stepaerobicozok és néha squasholok is. 👟🎾

Közben a lányomon rendszeresen nagyon csúnya ekcémás tünetek jelentkeztek. Az orvosok által felírt krémek időszakokra megszűntették a problémát, de az a makacs viszketés és bőrkiütés folyton visszatért. Végül megelégeltem a dolgot és meglátogattunk egy bőrgyógyászt. Ő rögtön 25 paneles bőr allergiatesztet végeztetett és megszületett a diagnózis: perubalzsam allergia. 😕


Ha azt hittem, hogy az én étkezésem nehéz, hát tévedtem! 😵😳 Lányom étrendjéből száműznünk kellett mindent, ami tartalmaz szegfűszeget, fahéjat, vaníliát, citrusféléket, majoránnát, curryt és a BORSOT! Természetesen semmilyen aromásított, vagy ízfokozót tartalmazó ételt sem fogyaszthatott. Keresztallergiaként pedig hozta az illatosítókat, a különböző kozmetikai cikkeket, az illatanyagot tartalmazó mosó és öblítőszereket, no meg a takarítószereket. Tehát ezeket is le kellett váltanom. Nagyon sok órányi kutató munka következett, hogy a leányzó környezetéből minden számára irritáló anyagot eltüntessünk.

Az első nagy kihívást a bors jelentette. A közétkeztetés nem tudta kezelni ezt a problémát, vagy ha igen, akkor csak nagyon húzós áron. Végül döntöttünk. Akkor otthonról dolgoztam, így meg tudtuk oldani, hogy az órái után szemem fénye haza tudjon jönni és meleg ebédet ehessen, amit én főztem.

Ekkorra itthon már igazi boszorkánykonyhát próbáltam irányítani, ahol folyamatos kísérletezgetésekkel születtek meg olyan receptek, mint a házi csokoládé, karamella, borsmentes ételek, házi májkrém, rengeteg sütemény és kelt kalács, melyek nem tartalmaztak sem vaníliát, sem citromot, sem fahéjat. 🍫🍞🍲🍰  Az alapanyagok kiválasztását pedig több órás böngészések előzték meg a boltban. Ó, igen, én voltam az a személy, akit egy idő után minden biztonsági őr és eladó jól ismert! 🙈😄

Még a mindennapi tisztálkodó szereit is itthon a konyhában készítettem el 100%-os tisztaságú kókuszolajból, kakaóvajból. Eleinte próbálkoztunk sheavajjal is, de lányom bőre még arra is kiütéses tünetekkel reagált.  Végül győztem és nagy küzdelem árán tünetmentessé vált a hölgyemény!

Ekkor már volt, hogy három felé főztem: magamnak az IR diétának megfelelően, lányomnak az allergiájának megfelelően és a férjemnek, aki bár rettentően igyekezett elfogadni az új ízeket, de nem mindig tudott megbirkózni velük.

A nagymamák minden jószándékuk ellenére sem tudták már teljesen megjegyezni, hogy ki és mit ehet nálunk. Végül úgy egyeztünk meg, hogy figyelnek Réka allergiájára én meg viszek magamnak, olyan ételeket, amiket fogyaszthatok. Gyakran gyűlünk össze egy-egy hétvégére a szülői házban, így ezek a speciális étrendek valóban nagyon megkeserítették ezeket a családi összejöveteleket.

Mikor már úgy éreztem, hogy megint mindent kézben tartok, akkor megerősítették a jó hírt, hogy terhes vagyok! Elmondhatatlanul boldogok voltunk! 😊😍 Nagyon vártuk már az újabb jövevényt, a leglelkesebb az akkor 9 éves lányunk volt, aki 3 éves kora óta minden Karácsonyra kistestvért kért a Jézuskától. Eredetileg 4 volt a kívánsága, de ekkorra már eggyel is beérte, csak jöjjön! Mindent tudni akart a baba fejlődéséről, minden ultrahangon ott volt és mindenben részt vett, ami csak a kis csöppség érkezését érintette. A férjemmel sem volt ez másként, kicsit túl is féltett a terhesség alatt. Persze az egész család nagyon izgatott volt. Bennem ekkor kezdett realizálódni, nem biztos, hogy fogom bírni ezt a rengeteg főzéssel járó macerát.

Szerencsére az első trimesztert egész jól abszolváltam. Bár sokat aludtam, de még boldogultam, ráadásul a reggeli rosszullétek is kimaradtak ebből a terhességből. A második trimeszterben már szükségem volt a nagymamák segítségére. Sokszor küldtek nekünk főtt ételt, ami a nagylányom és férjem étkezését megoldotta, így csak magamra kellett főznöm.

Igen ám, de a kis pöttöm a pocakomban úgy döntött, hogy bizony nagyra fog nőni és ezt azonnal el is kezdi! Gyakran állítottak meg az utcán, hogy anyuka ikreket vár? Mikor pedig mondtam, hogy nem, nemes egyszerűséggel volt, aki csak annyit mondott: hogy nem hiszem én! 🙄🙈

Gondolom sokatoknak nem kell bemutatnom a bálna életmóddal járó kellemetlenségek listáját: a hasam folyton útban volt, nagyon hamar kifáradtam, 5 percenként jártam WC-re és szinte mindig aludtam. 😴 De számomra a legnagyobb problémát mégis az jelentette, hogy nem igazán fértem oda a gáztűzhelyhez! Így a harmadik trimeszter végére, szinte csak olyan ételeket tudtam enni, amik vagy a sütőben sültek, vagy rendeltük őket! Gondolhatjátok mennyire feleltek meg az IR diétának. Lányom a terhesség vége felé csak annyit mondott: Anya, már úgy várom, hogy megint te süss nekem karamellás süteményt. 🥧🤤

Második babánk végül megérkezett. Sajnos az étkezésemre ekkor már nem sikerült rendesen ügyelnem, így a szoptatás alatt nagyon sokat felszedtem. Az időbeosztásom teljesen átalakult, a gyerekekről való gondoskodás és a háztartás vezetése minden energiámat felőrölte. A saját diétám háttérbe szorult. Gyakran előfordult, hogy egy nap örültem, ha kétszer le tudtam ülni rendesen enni, akkor pedig aztán degeszre tömtem magam. Sokszor a meleg étkezés is kimaradt az életemből.

Aztán kisebbik lányunknál megkezdtük a hozzátáplálást. Aggódtam, nehogy ő is allergiás legyen, így minden ételt én magam készítettem el neki. Megnyugtatott a tudat, hogy szervezetébe így csak a megfelelő, jó minőségű tápanyagok kerülnek. 🍎🥕

Újra három felé főztem és én egyre inkább háttérbe szorultam… Aztán jött az újabb felülvizsgálat. Visszatért a PCOS és még pajzsmirigy alul működést is találtak! 😨

Ezután már négy felé főztem… Úgy éreztem nem bírom tovább! Az ételek, az étkezések, a főzések határozták meg az egész életem! Nem tudtam igazán semmire sem figyelni és lemaradtam majdnem mindenről. Úgy éreztem, mintha csak külső megfigyelője lennék az eseményeknek, de igazából nem vennék részt bennük, mert folyton a konyhában töltöm minden időmet…

Vica és Gábor, akiket évek óta ismerek (mivel férjem húga Vica), ekkor indították a POLCZ-os vállalkozást. Egyik nap jobban szemügyre vettem ételeiket és rájöttem, hogy tökéletesen beleillik az IR diétámba. Örültem, hogy nem használnak cukrot és barna rizsliszttel sűrítenek. Az, hogy adalékanyagmentesek, semmilyen ízfokozót, aromát nem használnak, külön bónusz volt! Ezért én is szívesen leteszteltem új termékeiket. Az eredmény számomra jelentős volt, újra lettek szabad óráim! 🕐🕜🕑

A családunk nyaralását is megkeserítette a speciális étkezés, hiszen bárhová utaztunk, mindig főznöm kellett. A POLCZ-os ételek ebben az értelemben egy kicsit a világot is megnyitották számunkra, hiszen csak betáraztunk és indulhattunk is. Nem kellett többé hosszas előzetes levelezést bonyolítani a különböző szállásokkal, hogy vajon megoldható-e az étkezésünk. Ráadásul a csomagtartóban is kevesebb helyet foglaltak a dobozok, mint az alapanyagokkal teli bevásárló szatyrok, amiket azonnal fel kellett dolgozni, mikor megérkeztünk. Igaz nagyobbik lányom csak a cayenne borssal készült ételeket eheti belőlük, mivel az valójában nem bors, hanem paprika. Bevallom a mustáros marhát, hiába borsos, azért kóstolta és nagyon szereti ő is, mivel hasonló a nagyi vadasához.

Kisbabánk hihetetlen gyorsasággal érte el a 2 és fél éves kort, így végül el kellett kezdenem új munkahelyet keresni. Ez pont akkorra esett, mikor Vicáék is új munkatársat kerestek. Az időzítés a lehető legjobb volt! ✨✨ Azt hiszem ebben az együttműködésben két álom is valóra válhatott: az övéké, hogy munkahelyet teremtsenek és az enyém, hogy találjak egy olyan állást, ami anyuka és gyerekbarát, de még az IR-es étkezési rendem miatt se néznek rám ferde szemmel! 😊