“Csak azt szeretném tudni, hogy a főételek esetében hogyan lehetséges ez a hosszú eltarthatósági idő?”
Ez volt a főkérdése annak a levélnek, amit a minap kaptunk egy vásárlónktól, Ginától. Leírta, hogy milyen finomak a Speciálok, amiket már megkóstolt, de nem teljesen értette, hogy a húsos ételeknél hogyan lehetséges a hűtés nélküli eltarthatóság – tartósítószerektől mentesen.
Ez másban is felmerülhet, ezért íme a történet, amiből megtudhatjuk, hogy:
– mi köze Bonaparte Napóleonnak a Speciálokhoz
– hogy állhatnak el ezek az ételek ilyen hosszan – tartósítószerek nélkül
– hogyan lett egy egyszerű cukrászból az “Emberiség Jótevője”.
”Tovább
Történetünk az 1700-as évek végén kezdődik
Ekkoriban a francia hadsereg kb. Európa felével hadakozott. Viszont komoly gonddal álltak szemben: a katonákat jobban tizedelte az éhezés és a skorbut, mint az ellenség katonái. A belügyminisztérium ezért pályázatot hirdetett, hogy aki megoldja a sereg élelmezési gondjait, az jelentős pénzjutalomban részesül.
Meglepő, hogy kitől érkezik a megoldás
Főhősünk Nicolas Appert ekkoriban cukrászként dolgozott, de korábban sör és pezsgő készítők mellett is szerzett tapasztalatot. A felajánlott díj nagy lendületet adott kísérleteihez. Az ötletének magja a következő volt:
„Szorosan ledugaszolt, vastag falú üvegpalackokba rakott különféle élelmiszereket hosszabb-rövidebb ideig forrásban lévő vízfürdőben tartott”.
Megelőzte a korát
Ekkor még mit sem tudtak arról, hogy az ételek romlását az azokban található mikroorganizmusok okozzák, ezt csak később, 1860-ban bizonyította be egy másik francia, akit biztosan mindenki ismer: Louis Pasteur.
Appert viszont valahogy ráérzett arra, hogy a hő elpusztítja ezeket az enzimeket, a szorosan lezárt edény pedig megakadályozza az új szennyeződés bekerülését. A módszer bevált és az 1800-as évek elején a katonák már rendszeresen fogyasztották ezeket az ételeket.
Amikor egy több, mint négy hónapos hajóút után kibontották a korábban gondosan lezárt üvegeket, Appert így lelkesedett:
„Amikor kinyitottuk az edényeket, és megkóstoltuk a bennük lévő 18 különféle tartósított élelmiszert, kiderült, hogy mindegyik megőrizte eredeti frissességét, és a tengeri út során a legkevésbé sem romlottak meg”.
A jutalom sem maradt el
A módszer kidolgozásáért maga Bonaparte Napóleon adta át Appertnek a tekintélyes pénzdíjat és az “Emberiség Jótevője” megtisztelő címet.
Mi történt azóta?
A módszer azóta világszinten elterjedt és mindennapossá vált. Mára részletesen kidolgozott eljárások és paraméterek vannak, hogy bizonyos ételeket milyen hőfokon és mennyi ideig kell hőkezelni.
Egyszerű háziasszonyok is ezt a módszert használják, mikor nyáron gyümölcsből befőttet vagy lekvárt készítenek. A húsos ételek már otthon nehezen kivitelezhetőek, mert itt nem elég a forrázás, ez esetben magasabb hőfokra és gőzre van szükség, de az elv ugyanaz.
A Speciálok is így, ezzel a több, mint 200 éves módszerrel készülnek.
Abból a korból, mikor nemhogy tartósítószerek nem léteztek, de azt sem tudták igazából, hogy miért romlik meg az étel.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nicolas_Appert
http://mult-kor.hu/20021030_ketszaz_eves_a_konzerv