Pálmaolaj VS Kókuszolaj – POLCZ szemmel

Amióta előtérbe került a környezettudatosság, nagyon sok fogalom született, amik azóta már szinte a mindennapi szókincsünk részei.

Ma már jó eséllyel senki sem kérdezi meg, mi az a zero waste vagy a klímaszorongás. Nem meglepő, ha valaki otthon komposztál vagy ha magának készíti a fogkrémet. Greta Thunberg nevét pedig úgy ismeri mindenki világszerte, mint Brad Pittét, pedig egy mozifilmben sem szerepelt (még).
Sorra nyílnak a csomagolásmentes boltok (juhúúú!) és szépen lassan mindenki elkezd odafigyelni arra, mit vásárol és miért. Ez pedig szuper hír! 😊

Amióta megjelent a tudatos vásárló fogalom, azóta van pár kérdés, ami újra és újra fölbukkan a közbeszédben, így a POLCZ háza táján is.

Ezúttal az egyik ilyen ,,népszerű” témát vesézzük ki, ugyanis a legfrissebb cikkünkben két olaj fajtát elemezgetünk picit.
Nyugalom, ezúttal nem lesz (képzeletbeli) bokszmeccs (ahogy egy korábbi cikkünkben), így aki nem sport fanatikus, annak sem kell elmenekülnie. 😉

 

Pálmaolaj

 

Talán minden túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy egy környezetvédő társaságban az egyik legkeményebb szitokszó a pálmaolaj, ami nem véletlen.
Lássuk hát, honnan is érkezik ez az olaj fajta és hogyan készül!

 

 

A pálmaolaj vagy pálmazsír az olajpálma (Elaeris guineensis) húsos gyümölcshéjából sajtolt zsiradék.
Ma a legnagyobb olajpálma ültetvények Délkelet-Ázsiában vannak, a fő exportőr Indonézia és Malajzia.

A növényből kisajtolt zsiradék karotinban gazdag, emiatt barnás árnyalatú, jellegzetes illata és íze van. Ez persze a különböző felhasználási formáit tekintve nem túl előnyös, így a természetes zsiradékot finomítják, hidrogénezik.
Ezután nyeri el ,,végső” formáját, vagyis egy íztelen, szagtalan, fehéres, szobahőmérsékleten szilárdabb (ezért hívják pálmazsírnak is) halmazállapotot.

A finomítás során az eredeti olaj szinte teljes hasznos tápanyagtartalmát elveszti, sőt, a hidrogénezés az emberi szervezet számára káros transzzsírokat is fölszabadít.

Akkor mégis miért kerül bele rengeteg termékbe?

Természetesen a gyártók számára kedvező tulajdonságai miatt:
a pálmaolaj az egyik legolcsóbb olaj fajta, a hidrogénezés hatására pedig tovább eltarthatók az ételek, amikhez fölhasználják. Ez pedig valljuk be, egy gyártó számára elég nagy pozitívum.
Így kerül bele rengeteg desszertbe, csokoládéba, mogyorókrémbe, de készételek, szépségápolási termékek alkotóeleme is, sőt, biodízel is készül belőle.

Ha ez még nem lenne elég ok a felháborodásra, sajnos köztudott, hogy a megnövekedett pálmaolaj kereslet miatt megszaporodtak az égetéses erdőírtások. A gazdák így igyekeznek minél több területhez jutni és azon pálmaültetvényt létesíteni.
Ez pedig nem jelent mást, mint hogy napi szinten zajlik az őserdők irtása és ezzel az állatvilág pusztítása is.

Most újra visszakanyarodhatnánk a nemrég föltett kérdéshez, csak talán eggyel indulatosabb hangnemben, miszerint miért is használják akkor a pálmaolajat…
Persze ezen a területen is igyekszik néhány gyártó tudatos maradni és elhatárolódni ezektől az irtásoktól, így állításuk szerint csak olyan beszállítóktól vásárolnak, akik garantálják, hogy nem ilyen területekről exportálnak.

 

 

Kókuszolaj

 

A kókuszolaj a kókuszpálma (Cocus nucifera) magjának szárított beléből készített növényi olaj.
A kókuszolaj legnagyobb exportőre a Fülöp-szigetek.
A frissen kinyert kókuszolaj fehér színű, íze és illata különös, de nem kellemetlen.

 

 

Ennek az olajnak 92%-a közepesen hosszú szénláncú telített zsírsav, ami sokkal stabilabb. Ezért nagy hőmérsékletre is felhevíthetjük úgy, hogy ne oxidálódjon, így nem képződnek sejtkárosító szabad gyökök. Emellett az is fontos, hogy transzzsírokat sem tartalmaz, melyek rákkeltő és érelmeszesedést okozó hatással rendelkeznek.

Ahogy a pálmaolaj, úgy a kezeletlen kókuszolaj is tartalmaz értékes tápanyagokat, amiket természetesen elveszít, ha hidrogénezik.
Ez azonban nem kötelező eljárás ahhoz, hogy használható legyen, hiszen három formában is hozzájuthatunk, így hidegen sajtolt, szűz vagy finomított termékként is kapható.

Elsősorban az élelmiszeripari, illetve lakossági felhasználása jelentős, de kis mennyiségben kozmetikumok alkotóeleme is.
Számos cikket találhatunk az interneten a kókuszolaj áldásos hatásairól a szépségápolás terén is, így például bőrpuhító, ránc eltűntető, bőrhiba javító hatása is ismert.

Vagyis akár elfogyasztjuk, akár magunkra kenjük, csak jól járhatunk vele -mondhatnánk.

 

Természetesen minden olaj fajtáról (is) elmondhatók pro és kontra érvek, így a kókuszolaj sem örvend egyöntetű sikernek, hiszen egyes kutatók szerint ártalmas a szervezetre.
Mégpedig azért, mert több, mint 90%-a telített zsírsav.
Ez azonban ebben a formában nem teljesen igaz, hiszen kutatások szerint a kókuszolajban található telített zsírsavak másképp hatnak a szervezetre, mint például az állati zsírok.
Egyes tanulmányok szerint a kókuszolaj anyagcsere gyorsító hatással is bír, így sok helyen a fogyókúrák hatékony elemeként is említik.

Valószínűleg ebben a témában is hosszasan lehetne pozitív és negatív tulajdonságokat sorolni, de alapvetően, mint mindenben, leginkább a változatosság és a mértékletesség a fontos.

 

És, hogy hogyan is kapcsolódik ez a POLCZ ételekhez?

 

Egészen egyszerűen. 😊
Ha most épp egy Instagram storyt nézegetnénk, akkor biztosan lenne legalább egy influenszer, aki azt mondaná: ,,Sokan kérdeztétek az előző storym után…”, de lényegében az esetünkben is ez történt.
Vagyis sok kérdést kapunk Facebookon, Instagramon és emailen is az általunk használt olaj fajtájáról, illetve sok esetben tapasztaljuk, hogy a két olaj fajta mibenléte összemosódik a fejekben.
Ez némileg megmagyarázható, hiszen pálma-pálma, biztos ugyanaz. Pedig nem. 😊

 

Mivel a POLCZ ételek készítésekor alapelvünk az adalékanyag-mentesség, a tartósítószerek használatának mellőzése és a lehető legjobb alapanyagok fölhasználása, ezért egyértelmű volt, hogy az általunk használt olaj is meg kell, hogy feleljen ezeknek a kritériumoknak.
Természetesen sokkal egyszerűbb és talán költséghatékonyabb megoldás is lenne, ha például valamilyen, akár itthon is előállítható növényi olajat használnánk, azonban sajnos ez több okból sem lenne jó.
Elsősorban azért, mert köztudott, hogy az étolajak nem túl egészségesek, ráadásul az általunk használt hőkezelés során káros anyagok is fölszabadulnának belőlük. Egészen egyszerűen azért, mert az étolaj oxidációs pontja sokkal alacsonyabb, mint például a kókuszolajé.

Az előzőekben fölsorolt tények függvényében talán kitalálható, miért is esett a választásunk a kókuszolajra.
Ugyan tudjuk, hogy messze van a ,,superfood” kategóriától, de egyelőre a legjobb alternatívának bizonyul a POLCZ készételekhez használt nem hidrogénezett, adalékmentes kókuszolaj.

 

Még egy bónusz pont a kókuszolajnak:

tudtad, hogy a kókuszolajat sütés után leszűrve többször is újrahasználhatod az olaj minőségromlása nélkül is?
Így biztosan sokáig elég lesz egy adag belőle!

 

 

12 féle POLCZ étel online vásárlása

Olvasd el, mit írtak rólunk!

Gyakran ismételt kérdések a POLCZ ételekről

Hol tudom beszerezni a POLCZ ételeket?